Posted on

Szakrális helyek Magyarországon | 2. rész

Blogbejegyzésünk előző, egyben első részében bemutattuk, hogy a Földet különleges energiavonalak szelik körbe, amelyek szabad szemmel nem láthatóak, azonban érzékelhetőek. Ezek a spirituális és szent helyek feltöltenek energiával és még nagyobb teret nyitnak számodra a teljesség felé. Következzen újabb 3 helyszín, ahová érdemes életedben legalább egyszer ellátogatnod! 

Mithras-szentély • Fertőrákos

Az erdő mélyén található Napisten szentélye 2001 óta a Világörökség részét képezi, melyet 1866-ban fedeztek fel. A Mithras-szentély egy különleges misztériumokon átívelő, titkos tanokat oktató és egy időben igen népszerű vallási közösség egyik lenyomata Fertőrákos közelében. A földre süllyedt szentélyre két fiatalembert talált rá, a föld alá süllyedve. Egy feliratos kultuszképet, 27 db halotti hamvat, három oltárkövet, két oroszlánszobrot, és érméket tartalmazó hamvasztásos sírt, és egy csontvázas sírt talált. Ezek után faragott mészkőből boltozatot építtetettek a szentély fölé, hogy megvédjék.  A Mithras-kultuszhely a tiszteletadás mellett a hívők gyülekezőhelye volt, áldozati és beavatási szertartások színtereként és az azt követő lakomák helyszíneként is szolgált. 


Zalaszántói Sztúpa

forrás: wikipédia

A Sztúpa a béke, a boldogság és a megvilágosodás jelképe, mely Buddha szellemét, ugyanakkor bölcsességét, minden élőlényhez fűződő együttérzését és szeretetét is jelképezi. A Dalai Láma, Tenzin Gyatso, 1993. június 17-én ünnepélyes keretek között, személyesen szentelte fel a Béke Sztúpát. Ez a sztúpa belülről nem látogatható, de mégis jelentős spirituális kirándulóhely a buddhisták és a nem buddhisták körében is egyben, mert a szentélyben a történelmi Buddha földi maradványának néhány darabját is elhelyezték. Európában ez a legnagyobb sztúpa, így méretei miatt is kiemelkedő jelentőségű.


Termékenység tánc Zamárdiban • Szamárkő

Évezredekkel ezelőtt egy ismeretlen nép állatokat áldozott fel és “termékenység-varázslatot” mutatott be a kő körül bizonyos szertartások között, hogy a pogány isten-anya és a napisten bő terméssel és sok állattal áldja meg őket. Később a kelták is használták a helyet, és a kő körül földvárat építettek. Margittay Richárd író 1944-ben arra jutott, hogy ez egy fehér ló áldozati helye volt, ezért ajánlotta a kő körüli terület felásását. Ennek során a kő mellett vésőket, kicsi, agyagból égetett női istenszobrokat, idolokat találtak, töredezve, cserepek kíséretében.