Posted on

Karácsony régen és most

Most arra kérünk téged, kedves Olvasónk, hogy adj magadnak 3 percet és gondold végig, mit jelent számodra a Karácsony? Mit jut eszedbe erről a szóról?

A meghittség, a szeretet, a családdal töltött idő és a finom ételek? Nekünk is. Azonban, ha kinyitjuk a szemünket, szembesülünk a valósággal. Hiszen mindezek mellett vagy helyett azt látjuk, hogy versenyt futunk az idővel és a pénztárcánk tartalmával, plázákban rohanunk és azon görcsölünk, hogy vajon elég-e az ajándékok mennyisége, amelyek a szatyrunkban lapulnak!? Elérjük velük a kívánt hatást?

karácsony régen és most ünnepi hangulat

Számtalanszor hallottuk és olvastuk, hogy a Karácsony minősége és megélése megváltozott és már másra helyeződik a figyelem. De miről is szól valójában ez az ünnep? Mit ünneplünk Karácsonykor és melyek voltak a régmúlt hagyományai? Blogbejegyzésünkben most ezekre a kérdésekre nyújtunk válaszokat.

December 24.

karácsony szenteste december.24.

Karácsony vigíliája, azaz Karácsony böjtje

A keresztény hagyományok szerint -melyeket kb. a IV. század óta tartunk- ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát, valamint ajándékozzuk meg egymást a családtagokkal.

Az ajándékozás szokásának eredete egyes elméletek szerint a pásztorokhoz vezethető vissza, akik a csecsemő Jézusnak ajándékokat vittek Betlehembe.

Jézus születése

Jézus anyja, Mária egy názáreti ácsnak, Józsefnek a jegyese volt, azonban mielőtt egybekeltek volna, Máriának gyermeke fogant a Szentlélektől. Betlehemben való tartózkodásuk alatt jött érkezett el a szülés ideje, de szállás híján Mária egy jászolban hozta világra gyermekét. A pásztorok, akik a pusztán legeltették a nyájat, megjelent az Úr és tudatta velük, hogy megszületett a Megváltó, Jézus. A pásztorok útra keltek és megtalálták Betlehemben Máriát és a Kis Jézust, ahol hódolatukat fejezték ki az Isten fiának.

Bár napjainkra az ajándékozás rendkívül fontos momentuma lett az ünnepnek, a Szenteste még mindig fontos momentum maradt. Akkor minden elcsendesedik, az utcák üresek és ha szerencsénk van, a fehér Karácsony által még teljesebb az ünnep. Míg advent a reményteli várakozás ideje, a Szenteste a megvalósult és beteljesedett csoda, a Megváltó Jézus születésének napja. Magyarországon a katolikus keresztények számára Jézus születése napjának fénypontja a karácsonyi misén való részvétel (24-én éjfélkor vagy 25-én napközben).

Hagyományok

Karácsonyi vacsora

December 24-én hagyományosan a katolikus családok böjtölnek (karácsony böjtje), és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül (böjtös bableves), végül mákos guba volt. Olyan ételek, amelyek jó bőséget és termést ígértek a háznak. A paraszti étkezési szokások alapjai ma is megtalálhatók karácsonyi étrendünkben. Gyakoriak a halból készült ételek, a mákosguba és a bejgli is mind a paraszti hagyományból ered.

karácsonyfa díszített

A karácsonyfa állítás

A karácsonyfa előzménye a pogány hagyományokban a ház és annak környékének örökzöld ágakkal való díszítése volt, mely Magyarországon általában nyárfa vagy kökénybokor ágával való dekorálást jelentette. Általában a bejárat fölé, a gerendára függesztették fel, melyet aranyozott dióval, mézeskalács figurával és szalmával díszítettek. A diónak rontást űző erőt tulajdonítottak, a gyümölcs a bőség, egészség jelképe, a szalma pedig a betlehemi jászolra emlékeztet.

A karácsonyi ág később fejlődött tovább fácskává majd fává, amit szintén a házba vittek, és különféle módon díszítettek. Átvitt jelentése a hagyományosan piros színnel ékesített fenyőnek az életfa, a természet évről-évre megújulása, körforgása. A fán látható boa a paradicsomban élő, rosszra csábító kígyót jelképezi, az alma a tudás fájáról szakasztott gyümölcsre emlékeztet. A gyertyák a fényt és a napot hozzák le a Földre, melyek a keresztény felfogás szerint Jézus szimbólumai.

A karácsonyfát hagyományosan január 06.-án, Vízkeresztkor bontják le.

Kívánjuk, hogy az idei Ünnep is legyen nyugodt, békés, meghitt és örömteli!